Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínűleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhető víz elszennyeződése.
A vastag jégpáncél alatti tavak leghíresebb és egyben legnagyobb képviselője a jég alatt 3710 méter mélyen kezdődő, átlagosan 400-500 méter mély Vosztok-tó, amelynek kora néhány millió év lehet. A tó vizét eddig még nem vizsgálták meg, csak a felette lévő jégből, a tó teteje feletti 100 méteres mélységből nyertek mintákat.
A Vosztok-tó egyedülálló abból a szempontból, hogy egyáltalán nem áll kapcsolatban a rajta kívül ismert 150 jég alatti tó egyikével sem. A másik különlegessége, hogy a tó vizében rendkívül magas az oxigénszint: az oxigén 50-szer nagyobb koncentrációban van itt jelen, mint ami egy átlagos édesvízi tóban mérhető. Emiatt - ha sikerül mintát venni a tó vizéből - érdekes élőlények kerülhetnek elő: ezeknek az életformáknak a magas oxigénszint ellen védő enzimekkel kell rendelkezniük. A tavi ökoszisztéma emellett megmutathatja, milyen állapotok uralkodtak a Földön 14 millió éve: a tó a feltételezések szerint ennyi ideje fejlődött a külvilágtól teljesen elzártan.
A fúrófejjel végzett mintavételi eljárást még 1990-ben kezdték meg a szentpétervári Arktiszi és Antarktiszi Kutatóintézet munkatársai. Mivel azonban nem akarták, hogy a tóba törmelék jusson - és ez elszennyezze a tó vizét - többször is felfüggesztették a munkálatokat (1998 után például 8 évre). Most azonban sikerült teljesíteni a kontinens élővilágát védő Antarktisz-egyezmény feltételeit: a szakemberek olyan módszerrel próbálnak majd mintát venni, amellyel elkerülhető a szennyeződés. Miután lefúrtak a tó felszíne felett 19-30 méterrel fekvő rétegbe, a mechanikus fúrófejet egy kamerával is ellátott hőfúróra cserélik majd. Azt követően, hogy elérték a tavat, a víz nyomása felfelé nyomja majd a fúróeszközt, így a tó vize is a furatba jut, amely ezután megfagy.
Az antarktiszi nyáron - amely novembertől februárig tart - már a furatban magfagyott tóvízből vennének mintát, sértetlenül hagyva a tavi ökoszisztémát - olvasható a Wired cikkében. A mechanikus fúrófej jelenleg 100 méterrel a tó felszíne fölött van, így egyelőre a hőfúróra történő csere sem történt meg (a hőfúrófejben a mechanikai fúrás során használt kerozin-freon elegy helyett szilikon-olaj keveréket használnak majd). Mivel már nem maradt túl sok idő az idei antarktiszi nyár végéig, lehet, hogy a mintavételre már csak egy év múlva, a következő nyáron kerülhet sor.
A jég alatti tóban kifejlődött ökoszisztéma azért is érdekes lenne, mert a Jupiter Europa nevű holdjának jégpáncélja alatti óceánban is ehhez hasonló lehet a környezet. Az Europa óceánja megfelelő körülményeket biztosíthatott az élet kialakulásához és fennmaradásához, így a Vosztok-tóban talált élőlényekkel a Földön kívüli élet lehetőségét is alá lehetne támasztani.
