A szentpétervári Arctic and Antarctic Research Institute kutatóintézet orosz tudósai bejelentették, hogy már öt méterre megközelítették a Vosztok-tavat, hetekig tartó fúrás után. Bár a mínusz 40 fokos antarktiszi tél miatt el kellett hagyniuk a Vosztok kutatóbázist, amint a sarkvidéki nyár beköszönt, befejezik a fúrást, és nekiállnak feltárni a világ legnagyobb, jég alá zárt tavát.
A Vosztok-tó létezését már a hetvenes években, brit kutatók radarkísérletei alapján feltételezték, de csak 1993-ban igazolták műholdas mérésekkel, hogy valóban egy hatalmas, édesvizű tó van a kelet-antarktiszi jégpáncél alatt, közel 4000 méteres mélységben. A tó 250 km hosszú, és 50 km széles, a világ 16. legnagyobb tava, területe a Balaton 26-szorosa, a legmélyebb részein 1000 méter mély.
15 millió éve került a jég csapdájába, azóta a külvilágtól hermetikusan el van zárva. A geológusok elmélete szerint a Föld geotermikus energiája akadályozza meg, hogy a tó vize belefagyjon a sarki jégtakaróba. A mélyben óriási a nyomás (a felszíni 350-szerese), és a tó vize erősen túltelített oxigénnel és nitrogénnel: a két gáz koncentrációja ötvenszerese a tipikus felszíni édesvizekében mérhetőnek.
A tudósok izgatottan várják, milyen létformák alakultak ki a tó extrém körülményei között, a napfény teljes hiányában a több millió éves izoláltság alatt. A Vosztok-tó környezete hasonlít leginkább a Marson vagy a Jupiter Európa nevű holdján tapasztathatókéhoz, így a kutatók szerint a vízben talált létformák jó kiindulópontként szolgálhatnak a földön kívüli életet kereső asztrobiológusoknak.
Az Antarktisz jege alatt közel 150, a külvilágtól elzárt tavat fedeztek fel eddig a tudósok, a Vosztok-tó az eddig ismertek közül a legnagyobb és a legmélyebben fekvő.
A Vosztok-tó létezését már a hetvenes években, brit kutatók radarkísérletei alapján feltételezték, de csak 1993-ban igazolták műholdas mérésekkel, hogy valóban egy hatalmas, édesvizű tó van a kelet-antarktiszi jégpáncél alatt, közel 4000 méteres mélységben. A tó 250 km hosszú, és 50 km széles, a világ 16. legnagyobb tava, területe a Balaton 26-szorosa, a legmélyebb részein 1000 méter mély.
15 millió éve került a jég csapdájába, azóta a külvilágtól hermetikusan el van zárva. A geológusok elmélete szerint a Föld geotermikus energiája akadályozza meg, hogy a tó vize belefagyjon a sarki jégtakaróba. A mélyben óriási a nyomás (a felszíni 350-szerese), és a tó vize erősen túltelített oxigénnel és nitrogénnel: a két gáz koncentrációja ötvenszerese a tipikus felszíni édesvizekében mérhetőnek.
A tudósok izgatottan várják, milyen létformák alakultak ki a tó extrém körülményei között, a napfény teljes hiányában a több millió éves izoláltság alatt. A Vosztok-tó környezete hasonlít leginkább a Marson vagy a Jupiter Európa nevű holdján tapasztathatókéhoz, így a kutatók szerint a vízben talált létformák jó kiindulópontként szolgálhatnak a földön kívüli életet kereső asztrobiológusoknak.
Az Antarktisz jege alatt közel 150, a külvilágtól elzárt tavat fedeztek fel eddig a tudósok, a Vosztok-tó az eddig ismertek közül a legnagyobb és a legmélyebben fekvő.
