Hatalmas lesz a Hold szombaton

A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek látjuk szombaton, március 19-én, amikor közelebb merészkedik a Földhöz, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben. A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor mindössze 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. A korábbi szuperholdak némelyike természeti katasztrófákkal esett időben egybe. Így történt ez 1974 karácsonykor, amikor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. A természeti katasztrófában 71 ember vesztette életét, és megsemmisült az épületek 70 százaléka. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte. A tudósok meggyőződése szerint azonban nincs összefüggés a természeti csapások és a szuperhold jelensége között. Mint Peter Wheeler, a Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ kutatója hangsúlyozta, a szuperhold nem vált ki sem földrengést, sem vulkánkitörés. "Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk a jelenség idején, de semmi olyasmit, ami aggodalomra adhatna okot" - emelte ki Wheeler. David Reneke ausztrál asztronómus hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel. A Hold szombaton 17:59-kor kel, 05:10-kor nyugszik.

Március 15. időjárása

Lássuk, milyen idő volt a márciusi ifjak idejében!

Petőfi Sándor 1848. március 15-én délután "Le az esernyőkkel, mi lesz ha golyózáporok közt kell majd helytállni" felkiáltással rótta meg a tömeget, hiszen ezen a napon többnyire borongós-erősen felhős égboltra tekinthettek fel az emberek, esett az eső, mérsékelt déli-délkeleti szél mellett a hőmérséklet Budapesten 3 és 5°C között alakult.

Nem gyakoribbak a földrengések

Német geológusok szerint valahol mindig reng a föld, csak a lakott területen kívüli földmozgásokról nem írnak az újságok. Évente átlagosan egyszer van 8-as erejű földmozgás valahol a bolygón, és 16-szor 7-es vagy annál erősebb földrengés. Nem lettek gyakoribbak a súlyos földrengések a világon, az utóbbi időszakban többek közt Új-Zélandon, Chilében és a napokban Japánban tapasztalt katasztrófák sorozata puszta véletlen a német geológiai kutatóintézet (GFZ) szerint. "A Föld geodinamikailag nem aktívabb, mint korábban" - jelentette ki Birger Lühr geofizikus, hozzátéve hogy a földmozgásokat hozzávetőleg száz éve mérik, a rengések gyakorisága azóta statisztikailag változatlan. A kutató szerint manapság sokkal inkább bekerül a köztudatba egy-egy földrengés híre, ez a növekvő világnépességgel és a megapoliszok kiterjedésével áll összefüggésben. A néptelen területeken ugyanúgy mozog a föld - hívta fel a figyelmet a geofizikus -, "de ezt alig veszik észre, és nincs is hírértéke" - magyarázta. A statisztikák szerint a világon évente egyszer fordul elő 8-as vagy annál erősebb földmozgás - mutatott rá Lühr. Évente 16 alkalommal lehet 7-es vagy pusztítóbb, 120-szor 6-os vagy annál erősebb rengésre számítani. Ötös erősség környékén mért földrengésből több mint ezer jut egy évre - jegyezte meg. "Mindez azt mutatja, hogy valahol mindig reng a föld" - mondta. A potsdami geológiai kutatóintézet tudósai további földmozgásokra számítanak Japán térségében.

Elmozdult a Föld forgástengelye

A földrengések az egész bolygóra hatással vannak, de a változásokat csak a legpontosabb műszerekkel lehet kimutatni. Olasz geofizikusok első becslése szerint a Japánra lecsapó 8,8-as erejű földrengés 25 centiméterrel mozdította el a Föld forgástengelyét. A forgástengely körül oszlik el a Föld tömege, és ez nem azonos a mágneses tengellyel. A vonalzón nagynak tűnhet 25 centi, de a Föld méretéhez képest ez szinte semmi. Ez nagyon kis változás, több évszázad alatt veszítünk el egyetlen másodpercet - mondta Andrew Miall, a torontói egyetem geológus professzora. A hatalmas földrengés a másodperc egymilliomod részével rövidítette meg a napok hosszát. A földrengések a Föld dőlésszögét, és ezzel az évszakok változását is befolyásolhatják. A hatásuk azonban olyan elenyésző, hogy csak a legpontosabb műholdas mérésekkel mutatható ki. Chile, Szumátra Éppen egy évvel ezelőtt is rengett a föld Chilében, és a NASA számításai szerint akkor körülbelül 8 centiméterrel mozdult el a forgástengely, és a napok 1,26 milliomod másodperccel lettek rövidebbek. Bár a 2004-es szumátrai földrengés sokkal pusztítóbb volt a chileinél, az csupán 7 centiméttel tolta el a tengelyt. A tengely változásának mértékét nagybanmeghatározza a kéreglemezek mozgása. A chilei törésvonalnál az óceáni kéreglemez meredek szögben bukik a szárazföldi kéreg alá, ezért tudta nagyobb mértékben elmozdítani a forgástengelyt. A jelenség magyarázatát nem a tudományos laborokban, hanem a téli olimpián találhatjuk meg. A pörgő korcsolyázók behúzzák a kezeiket, felgyorsul a forgásuk. Ugyanez történik, amikor a földkéreg a Föld középpontja felé nyomul, a bolygó forgása felgyorsul.

Feltárják a világ legnagyobb, jég alatti tavát

A szentpétervári Arctic and Antarctic Research Institute kutatóintézet orosz tudósai bejelentették, hogy már öt méterre megközelítették a Vosztok-tavat, hetekig tartó fúrás után. Bár a mínusz 40 fokos antarktiszi tél miatt el kellett hagyniuk a Vosztok kutatóbázist, amint a sarkvidéki nyár beköszönt, befejezik a fúrást, és nekiállnak feltárni a világ legnagyobb, jég alá zárt tavát.
A Vosztok-tó létezését már a hetvenes években, brit kutatók radarkísérletei alapján feltételezték, de csak 1993-ban igazolták műholdas mérésekkel, hogy valóban egy hatalmas, édesvizű tó van a kelet-antarktiszi jégpáncél alatt, közel 4000 méteres mélységben. A tó 250 km hosszú, és 50 km széles, a világ 16. legnagyobb tava, területe a Balaton 26-szorosa, a legmélyebb részein 1000 méter mély.
15 millió éve került a jég csapdájába, azóta a külvilágtól hermetikusan el van zárva. A geológusok elmélete szerint a Föld geotermikus energiája akadályozza meg, hogy a tó vize belefagyjon a sarki jégtakaróba. A mélyben óriási a nyomás (a felszíni 350-szerese), és a tó vize erősen túltelített oxigénnel és nitrogénnel: a két gáz koncentrációja ötvenszerese a tipikus felszíni édesvizekében mérhetőnek.
A tudósok izgatottan várják, milyen létformák alakultak ki a tó extrém körülményei között, a napfény teljes hiányában a több millió éves izoláltság alatt. A Vosztok-tó környezete hasonlít leginkább a Marson vagy a Jupiter Európa nevű holdján tapasztathatókéhoz, így a kutatók szerint a vízben talált létformák jó kiindulópontként szolgálhatnak a földön kívüli életet kereső asztrobiológusoknak.
Az Antarktisz jege alatt közel 150, a külvilágtól elzárt tavat fedeztek fel eddig a tudósok, a Vosztok-tó az eddig ismertek közül a legnagyobb és a legmélyebben fekvő.