Még idén átlépi a 7 milliárdot a Föld népessége

Bolygónk 1999-ben lépte át a hatmilliárdos népességet, és mindössze tizenkét év kellett ahhoz, hogy újabb egymilliárddal többen legyünk a Földön. A hétmilliárdodik lakos várhatóan 2011 októberében fog megszületni.

2050-re várhatóan újabb 2,3 milliárddal gyarapodik a Föld népessége - közel annyival, amennyien összesen éltek a bolygón 1950-ben. Ezeknek az embereknek a 97%-a kevésbé fejlett régiókban fog születni, közel a felük (49%) Afrikában. Ezzel szemben a fejlettebb országok populációja nagyjából változatlan marad, de elöregszik, és kevesebb lesz a munkaképes felnőtt.

Az emberiség története során a Föld népessége eleinte nagyon lassan növekedett, csak 1800 körül lépte át az egymilliárdot. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben hárommilliárdról hétmilliárdra nőtt. 2011-ben várhatóan 135 millió ember fog megszületni és 57 millió meghalni, így körülbelül 78 millióval nő a bolygó népessége.

Az ENSZ becslése szerint 2100-ra 10,1 milliárdan lesznek majd a Földön.

A Fekete-tenger őskori partvonalát fedezték fel

A Fekete-tenger 7500 évvel ezelőtti partvonalát fedezték fel bolgár és amerikai kutatók, akik a tengerfenéket térképezték fel az Emine-fok közelében.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén, a Fekete-tenger még édesvizű tó volt, amelynek nem volt összeköttetése a Mediterráneummal. A gleccserek elolvadásával világszerte emelkedni kezdett a tengerszint, a víz átbukott a Boszporusz-szoroson. A gigantikus árhullám mindörökre megváltoztatta a Fekete-tenger élővilágát, ahogy a partvidékén megtelepedett népesség életét is.

Az elmélet bizonyítékát 1997-ben Walter Pitman és William Ryan, a Columbia Egyetem geológusai szolgáltatták, akik az ukrajnai partoknál a fenéküledéket vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy 7500 évvel ezelőttig édesvízi kagylók éltek a ma sós vizű tengerben, amely egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A Fekete-tenger ugyanis az egyetlen, amelyben két különböző, egymással nem keveredő vízréteg van jelen. Az egyik a körülbelül 150 méteres, mérsékelten sós felszíni réteg, a másik a magas sókoncentrációjú mélytengeri réteg. Növény- és állatvilág csak a felső 120-200 méteres rétegben található. A mélyebb vizek oxigénhiányosak, élet nélküli víztömeget alkotnak, ahol legfeljebb anaerob baktériumok tudnak fejlődni.

A Pelko Dimitrov, a Várnai Oceanológiai Intézet professzora által vezetett expedíció tagja volt William Ryan, aki nem egészen biztos abban, hogy a kérdéses partszakaszt valóban a 7500 évvel ezelőtti árhullám "küldte a mélybe". "Az összes eddigi megfigyelésem alátámasztják ezt az elméletet, ám még keressük a teóriának esetlegesen ellentmondó tényeket" - hangsúlyozta a professzor.

Amennyiben az elmélet helytállónak bizonyul, ez egy sor újabb kérdést vet fel, olyanokat, hogy kik éltek a mélybe süllyedt partszakaszon, mi lett a sorsuk, és milyen utóhatásai voltak a történéseknek a régió szempontjából.

Sírógörcs és sokkhatás - az érettségizők fele bukott Romániában

Az érettségizők több mint fele megbukott a vizsgán, amelynek eredménye a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb - közölte a román oktatási minisztérium.

Sokkhatás alatt a szülők, sírógörccsel küszködő érettségizők - ilyen jellegű képsorok uralták a román televíziós riportokat, amelyek szerint az érettségire jelentkező diákoknak mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Ez azt jelenti, hogy tíz diák közül hat elbukta az érettségit.

A legjobban az északkelet-romániai Suceava megye szerepelt, ahol a diákok 65 százaléka vizsgázott sikeresen. Második helyen a magyarok által többségben lakott Hargita megye áll, ahol az eredményesen vizsgázók aránya elérte a 64 százalékot. A másik véglet a nyugat-romániai Krassó-Szörény megye, ahol az érettségizőknek csupán negyede ment át a próbán. Temes megyében a diákok egyharmada sem érte el az elfogadható minimális osztályzatot, Arad megyében is mindössze 36 százalék szerepelt sikeresen.

A lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit: nulla toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson ért diákot küldtek el a vizsgákról, kétszer többet, mint tavaly. Emellett egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak, más oktatók azonban nem osztják ezt a véleményt, szerintük nem lett volna szabad ilyen magas arányban elbukniuk a diákoknak, hiszen a tételek részei voltak a középiskolás tananyagnak.

A román közoktatás folyamatosan csökkenő színvonala régóta közbeszéd tárgya Romániában, ahol az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter végrehajtotta a saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januárban lépett életbe. Daniel Funeriu oktatási miniszter úgy értékelte az eredményeket, hogy azok hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.

1991. június 19.

Ezen a napon az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot.

A Moszkvában megállapított határidő előtt két héttel az utolsó szovjet katona is elhagyja a magyarországi laktanyákat és katonai támaszpontokat. A Déli Hadseregcsoportnak kb. 60 000 katonája tartózkodott itt, jelentős részben hivatásos tisztek. A hazatérők otthon lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnek, egyrészt fokozódó áruhiány várja őket a boltokban, másrészt nincs otthonuk. Itteni lakásaik viszont döbbenetet váltanak ki a magyar televízió nézőiből. Most tudatosul, mennyire nem életek luxuskörülmények között a megszállók, a szovjet szabványoknak megfelelő lakásokban. A kivonulás után nehéz és még valószínűleg hosszan tartó, kevés eredménnyel kecsegtető gazdasági tárgyalások kezdődőnek. A kivonulók magasra értékelik az általuk épített vagy használt ingatlanokat, amelyekkel helyük, minőségük és állapotuk miatt nem tudnak mit kezdeni a helyi önkormányzatok. A környezetszennyeződésből - pl. olajszivárgás a talajba, vizekbe - származó kár a magyar tárgyalófél szerint kb. 60 milliárd forint. A Szovjetunió külkereskedelmi tartozása ennek kétszerese. A megtérülésre minden bizonnyal még sokáig kell várni. Súlyos veszélyt rejt a társadalomra, hogy a kivonuló katonák egy része üzletelni kezdett felszerelésével, s nem csupán a nyugati turisták által előszeretettel gyűjtött egyenruhadarabokkal, hanem a fegyverekkel is, megkönnyítve a törvények demokratikusabbá válásával, és a vagyonos rétegek szélesedésével szükségszerűen szaporodó bűnözőcsoportok fegyverhez jutását. A mérleg másik serpenyőjét azonban lehúzza, hogy Magyarország területén 1944. március 19. óta először nem állomásoznak ideiglenes csapatok.

Miért van ilyen későn idén húsvét?

Lassan véget ér április, és még nem érkezett el a húsvét. Miért kell április 24-ig várnunk az ünnepre, amely közel 70 éve nem volt ilyen későn? Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő (ún. húsvéti) holdtölte utáni első vasárnap. Habár a számítás nem csillagászati úton, hanem előre elkészített táblázatok (computus) felhasználásával történik, a szemléletesség kedvéért nézzük meg az idei helyzet csillagászati vonatkozásait is: Március 19-én este telihold volt (földközelséggel egybekötve), a tavaszi napéjegyenlőség viszont csak március 21-én 0 óra 21 perckor következett be. Ez azt jelenti, hogy a – napéjegyenlőséggel kezdődő – csillagászati tavasz első teliholdjára majdnem egy teljes hónapot kellett várni, egészen április 18-áig. Ez a telehold ráadásul hét elejére esett, ami az amúgy is hosszú várakozást még majdnem egy teljes héttel megtoldja, hiszen a következő vasárnap csak április 24-én lesz. A hivatkozott cikkben említett, a nyugati keresztény egyházak által jelenleg használatos számítási módszerszerint lássuk, hogy miként is adódik ténylegesen az idei húsvét időpontja:
A holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek, azonban a táblázatok – rövid távon – a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Bármely évnek a ciklusban elfoglalt helyét az ún. aranyszám adja meg. Az aranyszámot úgy kapjuk meg, hogy vesszük az évszám 19-cel való osztásakor fellépő maradékot, majd ehhez hozzáadunk egyet. 2011-et 19-cel elosztva maradékul 16-ot kapunk. Ezt 1-gyel megnövelve az aranyszámra 17 adódik. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 17-es aranyszámmal rendelkező éveknek – századunkban – április 17-i (húsvéti) holdtölte felel meg. Valójában ehhez a naphoz, április 17-éhez (és nem a 18-án bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte (más néven húsvéthatár) lehetséges legkésőbbi időpontja április 18-a. Most tehát mindössze egy nappal esik korábbra, és mivel 17-e vasárnap, húsvétra a következő vasárnapon, április 24-én kerül sor. (Idén az ortodox húsvét is erre a napra esik.) A késői dátum tehát két tényező következménye: egyrészt a közvetlenül a napéjegyenlőség előtt bekövetkezett telihold miatt a húsvét szempontjából figyelembe vehető holdtöltére majd egy hónappal később került csak sor, másrészt – mivel ez vasárnapra esett – a következő vasárnapig egy teljes hetet kell várni. (A szabály ugyanis úgy szól, hogy az ünnep csak a húsvéti holdtölte után tartható meg.)
1943 óta, tehát az elmúlt 68 évben nem esett ilyen kései időpontra a húsvét, mint ahogy 2038-ig nem is fog. Akkor viszont még egy nappal későbbre kerül, április 25-i húsvétvasárnappal és 26-i húsvéthétfővel (hasonlóan 1943-hoz). Április 25-ére – ami a lehetséges legkésőbbi időpont is egyben – csak akkor eshet húsvétvasárnap, ha a húsvéthatár április 18-án van, és az a nap ráadásul vasárnap. Az ünnep 24-ére is csak úgy kerülhet, hogy a húsvéthatár április 17-e, vasárnap; esetleg 18-a, hétfő. Ebből is látható, hogy miért olyan ritka események e késői időpontok – mint ahogy hasonlóan ritkák a koraiak is. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a lehetséges két-két legkorábbi és legkésőbbi dátum egyike sem fordul elő háromnál több alkalommal az 1900-tól 2199-ig terjedő időszakban; sőt, a 300 év alatt egyszer sem esik március 22-ére a húsvétvasárnap. Ennek oka, hogy ebben az időszakban március 21-i húsvéthatár nem fordul elő. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban volt, a következő ilyen alkalomra pedig 2285-ig kell várni. Érdemes néhány szabályszerűséget megfigyelni a húsvétdátumok mozgása kapcsán. Az aranyszámok és húsvéti holdtölték táblázatában látható, hogy az egymást követő években a húsvéti holdtölte többnyire 11 nappal kerül korábbra. (Közelítőleg ennyi a naptári évnek és 12 holdhónap hosszának különbsége.) Attól függően, hogy a hét napjai (röviden: hetinapok) hogyan esnek egy adott évben, húsvét vasárnapja a húsvéthatár után leghamarabb 1, legkésőbb 7 nappal tartandó. Megfigyelhető, hogy a húsvéthatár mozgása miatt az ünnep is mindig egy kicsivel korábbra kerül a következő évben. Persze amint a (számított) telihold a napéjegyenlőséget megelőzné, akkor a szabály alapján csak az egy hónappal később esedékes holdtölte vehető figyelembe húsvéthatárként. Ez az ugrás az ünnep jelentősebb mértékű későbbre tolódását eredményezi, márciusi vagy április eleji időpont után többnyire április második felére fog esni a következő évben. Általánosan igaz, hogy ha a húsvétvasárnap április 7-e utáni napra esik, a következő évben egy vagy két héttel korábban tartjuk. Ha márciusban vagy április elsején van húsvét vasárnapja, akkor a következő évben 2 vagy 3 héttel később tartatik. Amennyiben április 1-je után, de 8-a előtt ünnepeljük, akkor egy év múlva lehet korábban, de később is. Tavaly április 4-e volt a húsvétvasárnap, de mivel a húsvéti holdtölte március 30-ára esett, az idén a 11 napos eltolódás miatt március 19-ére került volna, így csak az egy hónappal későbbi telehold vehető figyelembe. A mostani késői húsvét garantálja, hogy jövőre 1 vagy 2 héttel korábbra kerül az ünnep. Valóban így történik, április 8-a lesz húsvét vasárnapja. (Ez egyébként pontosan a lehetséges intervallum közepe, a dátum szempontjából tehát „átlagos” húsvétnak mondható.) 2013-ban 1 héttel kerül korábbra, az ünnep márciusban kezdődik, de a locsolkodásra már áprilisban kerül sor (március 31–április 1.). A fentiek miatt ezután megint későbbi időpontnak kell következnie: így is történik, 2014-ben április 20-ára kerül a húsvétvasárnap.
Az alábbi ábra a húsvétdátumok gyakorisági eloszlását mutatja (a Gergely-naptárat és a jelenlegi számítási szabályokat alapul véve). Látható, hogy a gyakoriság a középső tartományban közel állandó, míg a szélsőséges dátumok felé haladva meredeken csökken. Érdekesség, hogy az április 19-i húsvétvasárnap bármely más dátumnál gyakoribb.Ennek oka az, hogy olyan években, amikor a húsvéthatár április 19-én lenne, ehelyett 18-ára teszik, hogy a húsvétvasárnap semmiképpen ne eshessen április 25-énél későbbre. Az április 19-i húsvéti holdtölte ugyanis lehetővé tenné az április 26-ára eső ünnepet is, de ez utóbbi esetben a húsvéthatár módosításával ezek az esetek a 19-ei ünnepek számát gyarapítják.

Miért kivétel a húsvét?

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy Jézus kereszthalála a zsidó naptár Niszán havának 14. napján következett be, feltámadása pedig harmadnap, vasárnap történt. Niszán a tavasz első hónapja volt – a dátum meghatározásában ezért kapott szerepet a tavaszi napéjegyenlőség. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól a következő újholdig tartanak, a 14. nap a hónap közepe, holdtölte ideje volt. A húsvétdátum meghatározásában a napéjegyenlőség mellett így kapott szerepet a másik csillagászati természetű esemény, a holdtölte. A húsvét mellett a pünkösd, ill. még több egyházi jeles nap is változó, mozgó ünnep, ez utóbbiak dátuma mindig a húsvéthoz igazodik. Pünkösd minden évben 7 héttel húsvét után tartatik. A húsvétszámításhoz más, meghatározó jelentőséggel bíró esemény is kapcsolódik: Dionysius Exiguus római apát a 6. században húsvéttáblázatok készítéséhez kapcsolódóan alkotta meg jelenleg is használatos időszámításunkat, mely Krisztus születésétől számítja az éveket.