A 2012. május-júniusi vizsgaidőszakban alkalmazandó, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló leírás megtekinthető az alábbi linken:

Történelem illetve a Földünk és környezetünk c. tantárgyak részletes vizsgakövetelményei.

Ősi civilizáció nyomaira bukkantak Kínában

Ötezer éves civilizáció nyomait találták meg a kínai Patain Dzsaran (Badain Jaran) sivatagban. Patain Dzsaran Kína harmadik legnagyobb sivataga, területe mintegy 47 ezer négyzetkilométer, és igen gyéren lakott. Ebben a sivatagban találhatók a legmagasabb stabil dűnék a Földön, amelyek magassága eléri az 500 métert, hosszuk pedig az 5 kilométert. A sivatag különlegessége, hogy körülbelül 100 tó található benne, amelyeket a felszín alatti vizek táplálnak. A tavak némelyike édesvizű, többségük vize azonban sós.
Mind a tíz újkőkori helyszínt az édesvízi tavak mellett tárták fel. Az ásatások során nagy mennyiségben kerültek napvilágra kőeszközök és cserépedények, ami egy egykor virágzó civilizáció létére utal. A legszebb lelet egy nagyméretű, vörös-fekete mintázatú cserépedény, amely a szakemberek szerint azt tükrözi, hogy milyen lehetett az újkőkori művészet 4500 évvel ezelőtt.

Még idén átlépi a 7 milliárdot a Föld népessége

Bolygónk 1999-ben lépte át a hatmilliárdos népességet, és mindössze tizenkét év kellett ahhoz, hogy újabb egymilliárddal többen legyünk a Földön. A hétmilliárdodik lakos várhatóan 2011 októberében fog megszületni.

2050-re várhatóan újabb 2,3 milliárddal gyarapodik a Föld népessége - közel annyival, amennyien összesen éltek a bolygón 1950-ben. Ezeknek az embereknek a 97%-a kevésbé fejlett régiókban fog születni, közel a felük (49%) Afrikában. Ezzel szemben a fejlettebb országok populációja nagyjából változatlan marad, de elöregszik, és kevesebb lesz a munkaképes felnőtt.

Az emberiség története során a Föld népessége eleinte nagyon lassan növekedett, csak 1800 körül lépte át az egymilliárdot. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben hárommilliárdról hétmilliárdra nőtt. 2011-ben várhatóan 135 millió ember fog megszületni és 57 millió meghalni, így körülbelül 78 millióval nő a bolygó népessége.

Az ENSZ becslése szerint 2100-ra 10,1 milliárdan lesznek majd a Földön.

A Fekete-tenger őskori partvonalát fedezték fel

A Fekete-tenger 7500 évvel ezelőtti partvonalát fedezték fel bolgár és amerikai kutatók, akik a tengerfenéket térképezték fel az Emine-fok közelében.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén, a Fekete-tenger még édesvizű tó volt, amelynek nem volt összeköttetése a Mediterráneummal. A gleccserek elolvadásával világszerte emelkedni kezdett a tengerszint, a víz átbukott a Boszporusz-szoroson. A gigantikus árhullám mindörökre megváltoztatta a Fekete-tenger élővilágát, ahogy a partvidékén megtelepedett népesség életét is.

Az elmélet bizonyítékát 1997-ben Walter Pitman és William Ryan, a Columbia Egyetem geológusai szolgáltatták, akik az ukrajnai partoknál a fenéküledéket vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy 7500 évvel ezelőttig édesvízi kagylók éltek a ma sós vizű tengerben, amely egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A Fekete-tenger ugyanis az egyetlen, amelyben két különböző, egymással nem keveredő vízréteg van jelen. Az egyik a körülbelül 150 méteres, mérsékelten sós felszíni réteg, a másik a magas sókoncentrációjú mélytengeri réteg. Növény- és állatvilág csak a felső 120-200 méteres rétegben található. A mélyebb vizek oxigénhiányosak, élet nélküli víztömeget alkotnak, ahol legfeljebb anaerob baktériumok tudnak fejlődni.

A Pelko Dimitrov, a Várnai Oceanológiai Intézet professzora által vezetett expedíció tagja volt William Ryan, aki nem egészen biztos abban, hogy a kérdéses partszakaszt valóban a 7500 évvel ezelőtti árhullám "küldte a mélybe". "Az összes eddigi megfigyelésem alátámasztják ezt az elméletet, ám még keressük a teóriának esetlegesen ellentmondó tényeket" - hangsúlyozta a professzor.

Amennyiben az elmélet helytállónak bizonyul, ez egy sor újabb kérdést vet fel, olyanokat, hogy kik éltek a mélybe süllyedt partszakaszon, mi lett a sorsuk, és milyen utóhatásai voltak a történéseknek a régió szempontjából.

Sírógörcs és sokkhatás - az érettségizők fele bukott Romániában

Az érettségizők több mint fele megbukott a vizsgán, amelynek eredménye a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb - közölte a román oktatási minisztérium.

Sokkhatás alatt a szülők, sírógörccsel küszködő érettségizők - ilyen jellegű képsorok uralták a román televíziós riportokat, amelyek szerint az érettségire jelentkező diákoknak mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Ez azt jelenti, hogy tíz diák közül hat elbukta az érettségit.

A legjobban az északkelet-romániai Suceava megye szerepelt, ahol a diákok 65 százaléka vizsgázott sikeresen. Második helyen a magyarok által többségben lakott Hargita megye áll, ahol az eredményesen vizsgázók aránya elérte a 64 százalékot. A másik véglet a nyugat-romániai Krassó-Szörény megye, ahol az érettségizőknek csupán negyede ment át a próbán. Temes megyében a diákok egyharmada sem érte el az elfogadható minimális osztályzatot, Arad megyében is mindössze 36 százalék szerepelt sikeresen.

A lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit: nulla toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson ért diákot küldtek el a vizsgákról, kétszer többet, mint tavaly. Emellett egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak, más oktatók azonban nem osztják ezt a véleményt, szerintük nem lett volna szabad ilyen magas arányban elbukniuk a diákoknak, hiszen a tételek részei voltak a középiskolás tananyagnak.

A román közoktatás folyamatosan csökkenő színvonala régóta közbeszéd tárgya Romániában, ahol az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter végrehajtotta a saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januárban lépett életbe. Daniel Funeriu oktatási miniszter úgy értékelte az eredményeket, hogy azok hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.

1991. június 19.

Ezen a napon az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot.

A Moszkvában megállapított határidő előtt két héttel az utolsó szovjet katona is elhagyja a magyarországi laktanyákat és katonai támaszpontokat. A Déli Hadseregcsoportnak kb. 60 000 katonája tartózkodott itt, jelentős részben hivatásos tisztek. A hazatérők otthon lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnek, egyrészt fokozódó áruhiány várja őket a boltokban, másrészt nincs otthonuk. Itteni lakásaik viszont döbbenetet váltanak ki a magyar televízió nézőiből. Most tudatosul, mennyire nem életek luxuskörülmények között a megszállók, a szovjet szabványoknak megfelelő lakásokban. A kivonulás után nehéz és még valószínűleg hosszan tartó, kevés eredménnyel kecsegtető gazdasági tárgyalások kezdődőnek. A kivonulók magasra értékelik az általuk épített vagy használt ingatlanokat, amelyekkel helyük, minőségük és állapotuk miatt nem tudnak mit kezdeni a helyi önkormányzatok. A környezetszennyeződésből - pl. olajszivárgás a talajba, vizekbe - származó kár a magyar tárgyalófél szerint kb. 60 milliárd forint. A Szovjetunió külkereskedelmi tartozása ennek kétszerese. A megtérülésre minden bizonnyal még sokáig kell várni. Súlyos veszélyt rejt a társadalomra, hogy a kivonuló katonák egy része üzletelni kezdett felszerelésével, s nem csupán a nyugati turisták által előszeretettel gyűjtött egyenruhadarabokkal, hanem a fegyverekkel is, megkönnyítve a törvények demokratikusabbá válásával, és a vagyonos rétegek szélesedésével szükségszerűen szaporodó bűnözőcsoportok fegyverhez jutását. A mérleg másik serpenyőjét azonban lehúzza, hogy Magyarország területén 1944. március 19. óta először nem állomásoznak ideiglenes csapatok.

Miért van ilyen későn idén húsvét?

Lassan véget ér április, és még nem érkezett el a húsvét. Miért kell április 24-ig várnunk az ünnepre, amely közel 70 éve nem volt ilyen későn? Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő (ún. húsvéti) holdtölte utáni első vasárnap. Habár a számítás nem csillagászati úton, hanem előre elkészített táblázatok (computus) felhasználásával történik, a szemléletesség kedvéért nézzük meg az idei helyzet csillagászati vonatkozásait is: Március 19-én este telihold volt (földközelséggel egybekötve), a tavaszi napéjegyenlőség viszont csak március 21-én 0 óra 21 perckor következett be. Ez azt jelenti, hogy a – napéjegyenlőséggel kezdődő – csillagászati tavasz első teliholdjára majdnem egy teljes hónapot kellett várni, egészen április 18-áig. Ez a telehold ráadásul hét elejére esett, ami az amúgy is hosszú várakozást még majdnem egy teljes héttel megtoldja, hiszen a következő vasárnap csak április 24-én lesz. A hivatkozott cikkben említett, a nyugati keresztény egyházak által jelenleg használatos számítási módszerszerint lássuk, hogy miként is adódik ténylegesen az idei húsvét időpontja:
A holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek, azonban a táblázatok – rövid távon – a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Bármely évnek a ciklusban elfoglalt helyét az ún. aranyszám adja meg. Az aranyszámot úgy kapjuk meg, hogy vesszük az évszám 19-cel való osztásakor fellépő maradékot, majd ehhez hozzáadunk egyet. 2011-et 19-cel elosztva maradékul 16-ot kapunk. Ezt 1-gyel megnövelve az aranyszámra 17 adódik. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 17-es aranyszámmal rendelkező éveknek – századunkban – április 17-i (húsvéti) holdtölte felel meg. Valójában ehhez a naphoz, április 17-éhez (és nem a 18-án bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte (más néven húsvéthatár) lehetséges legkésőbbi időpontja április 18-a. Most tehát mindössze egy nappal esik korábbra, és mivel 17-e vasárnap, húsvétra a következő vasárnapon, április 24-én kerül sor. (Idén az ortodox húsvét is erre a napra esik.) A késői dátum tehát két tényező következménye: egyrészt a közvetlenül a napéjegyenlőség előtt bekövetkezett telihold miatt a húsvét szempontjából figyelembe vehető holdtöltére majd egy hónappal később került csak sor, másrészt – mivel ez vasárnapra esett – a következő vasárnapig egy teljes hetet kell várni. (A szabály ugyanis úgy szól, hogy az ünnep csak a húsvéti holdtölte után tartható meg.)
1943 óta, tehát az elmúlt 68 évben nem esett ilyen kései időpontra a húsvét, mint ahogy 2038-ig nem is fog. Akkor viszont még egy nappal későbbre kerül, április 25-i húsvétvasárnappal és 26-i húsvéthétfővel (hasonlóan 1943-hoz). Április 25-ére – ami a lehetséges legkésőbbi időpont is egyben – csak akkor eshet húsvétvasárnap, ha a húsvéthatár április 18-án van, és az a nap ráadásul vasárnap. Az ünnep 24-ére is csak úgy kerülhet, hogy a húsvéthatár április 17-e, vasárnap; esetleg 18-a, hétfő. Ebből is látható, hogy miért olyan ritka események e késői időpontok – mint ahogy hasonlóan ritkák a koraiak is. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a lehetséges két-két legkorábbi és legkésőbbi dátum egyike sem fordul elő háromnál több alkalommal az 1900-tól 2199-ig terjedő időszakban; sőt, a 300 év alatt egyszer sem esik március 22-ére a húsvétvasárnap. Ennek oka, hogy ebben az időszakban március 21-i húsvéthatár nem fordul elő. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban volt, a következő ilyen alkalomra pedig 2285-ig kell várni. Érdemes néhány szabályszerűséget megfigyelni a húsvétdátumok mozgása kapcsán. Az aranyszámok és húsvéti holdtölték táblázatában látható, hogy az egymást követő években a húsvéti holdtölte többnyire 11 nappal kerül korábbra. (Közelítőleg ennyi a naptári évnek és 12 holdhónap hosszának különbsége.) Attól függően, hogy a hét napjai (röviden: hetinapok) hogyan esnek egy adott évben, húsvét vasárnapja a húsvéthatár után leghamarabb 1, legkésőbb 7 nappal tartandó. Megfigyelhető, hogy a húsvéthatár mozgása miatt az ünnep is mindig egy kicsivel korábbra kerül a következő évben. Persze amint a (számított) telihold a napéjegyenlőséget megelőzné, akkor a szabály alapján csak az egy hónappal később esedékes holdtölte vehető figyelembe húsvéthatárként. Ez az ugrás az ünnep jelentősebb mértékű későbbre tolódását eredményezi, márciusi vagy április eleji időpont után többnyire április második felére fog esni a következő évben. Általánosan igaz, hogy ha a húsvétvasárnap április 7-e utáni napra esik, a következő évben egy vagy két héttel korábban tartjuk. Ha márciusban vagy április elsején van húsvét vasárnapja, akkor a következő évben 2 vagy 3 héttel később tartatik. Amennyiben április 1-je után, de 8-a előtt ünnepeljük, akkor egy év múlva lehet korábban, de később is. Tavaly április 4-e volt a húsvétvasárnap, de mivel a húsvéti holdtölte március 30-ára esett, az idén a 11 napos eltolódás miatt március 19-ére került volna, így csak az egy hónappal későbbi telehold vehető figyelembe. A mostani késői húsvét garantálja, hogy jövőre 1 vagy 2 héttel korábbra kerül az ünnep. Valóban így történik, április 8-a lesz húsvét vasárnapja. (Ez egyébként pontosan a lehetséges intervallum közepe, a dátum szempontjából tehát „átlagos” húsvétnak mondható.) 2013-ban 1 héttel kerül korábbra, az ünnep márciusban kezdődik, de a locsolkodásra már áprilisban kerül sor (március 31–április 1.). A fentiek miatt ezután megint későbbi időpontnak kell következnie: így is történik, 2014-ben április 20-ára kerül a húsvétvasárnap.
Az alábbi ábra a húsvétdátumok gyakorisági eloszlását mutatja (a Gergely-naptárat és a jelenlegi számítási szabályokat alapul véve). Látható, hogy a gyakoriság a középső tartományban közel állandó, míg a szélsőséges dátumok felé haladva meredeken csökken. Érdekesség, hogy az április 19-i húsvétvasárnap bármely más dátumnál gyakoribb.Ennek oka az, hogy olyan években, amikor a húsvéthatár április 19-én lenne, ehelyett 18-ára teszik, hogy a húsvétvasárnap semmiképpen ne eshessen április 25-énél későbbre. Az április 19-i húsvéti holdtölte ugyanis lehetővé tenné az április 26-ára eső ünnepet is, de ez utóbbi esetben a húsvéthatár módosításával ezek az esetek a 19-ei ünnepek számát gyarapítják.

Miért kivétel a húsvét?

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy Jézus kereszthalála a zsidó naptár Niszán havának 14. napján következett be, feltámadása pedig harmadnap, vasárnap történt. Niszán a tavasz első hónapja volt – a dátum meghatározásában ezért kapott szerepet a tavaszi napéjegyenlőség. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól a következő újholdig tartanak, a 14. nap a hónap közepe, holdtölte ideje volt. A húsvétdátum meghatározásában a napéjegyenlőség mellett így kapott szerepet a másik csillagászati természetű esemény, a holdtölte. A húsvét mellett a pünkösd, ill. még több egyházi jeles nap is változó, mozgó ünnep, ez utóbbiak dátuma mindig a húsvéthoz igazodik. Pünkösd minden évben 7 héttel húsvét után tartatik. A húsvétszámításhoz más, meghatározó jelentőséggel bíró esemény is kapcsolódik: Dionysius Exiguus római apát a 6. században húsvéttáblázatok készítéséhez kapcsolódóan alkotta meg jelenleg is használatos időszámításunkat, mely Krisztus születésétől számítja az éveket.

Lesz-e nagy földrengés az USA-ban a japán rengés miatt?

A kőzetlemezek mozgása a nagy japán rengés előtt lelassult, emiatt sok feszültség halmozódott fel bennük. Lehetséges-e, hogy a Japánnál történt elmozdulás kihat ugyanannak a kőzetlemeznek a Csendes-óceán túlsó partján lévő részére is? Számos elő- és utórengés kísérte a katasztrofális következményekkel járó, közel 9-es erősségű japán földmozgást.

Az USA Geológiai Szolgálatának térképe jól mutatja, hol lépett fel feszültség az alábukó óceáni kőzetlemez és a vele szomszédos Eurázsiai-kőzetlemez között. Az alábbi térkép a március 11-i, katasztrofális következményekkel járó japán földrengést megelőző, majd az azt követő nagyobb földmozgások kipattanási helyszínét mutatja. Kék árnyalattal az óceáni aljzatot, világosszürke színekkel pedig a szárazföld domborzatát jelölték. A Japán-árok mentén is a mélybe bukik a Csendes-óceán aljzatát képező kőzetlemez. Utóbbi az árok jobb oldalán helyezkedik el, és a valóságban lassan nyugat felé (itt balra) halad. A legnagyobb piros kör a fő rengés kipattanási helyét mutatja, a kisebb rózsaszín körök az előrengések, a többi kisebb piros kör pedig az utórengések pozícióit jelzi. A nagy rengés előtt már több nappal mozgott a föld a térségben, március 9-én például egy 7,2-es erősségű rengést is tapasztaltak. A legnagyobb földmozgás, a korábbi 8,9-ről 9,0 erejűre átminősített rengés a vizsgálatok alapján 24,4 kilométer mélyen pattant ki a tengerfenék alatt.A lesüllyedő óceáni kőzetlemez a kontinentális lemez alá tolódik, miközben a kőzettömegek egymásnak feszülnek(lásd az alábbi ábrán). Ez a mozgás azonban nem folyamatos. A lemezek mozgása a nagy japán rengés előtt lelassult,emiatt sok feszültség halmozódott fel bennük. A térképen jól látszik, hogy a rózsaszínnel jelölt előrengések a legnagyobb rengés fészkétől északkeletre pattantak ki, itt indult meg először az egymásnak feszülő lemezek elcsúszása. Bár északkeleten a lemez képes volt kisebb rengésekkel elmozdulni, ezt a mozgást nem követte a tőle délnyugatra lévő terület. Itt egészen március 11-ig halmozódott a felszültség, ez okozta a nagy földrengést.Utóbbi alkalmával a "beakadt" lemez végre tovább tudott mozogni, és a kőzettestek alábukása folytatódott délnyugaton is, ahol újabb, de már kisebb rengések támadtak.
Jól látszik a térképen emellett a Sendai városához közeli öböl kerek alakja, amely a szárazföld felé eső legbelső pontra fókuszálta a legnagyobb cunami-árhullámot.A Japán Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján Kamaishi térségében 4,1; Oarai környékén 4,2 méter magas vízfal rontott a partvidékre. A szökőár legnagyobb hulláma 7,3 méteres volt, amelyet a Soma mérőállomásnál regisztráltak.

Lehet-e kapcsolat az elmúlt évek rengései között? Felvetődhet a kérdés, hogy az egyes kőzetlemezekben halmozódófeszültség mekkora távolságon érezteti hatását. Például a Japánnál történt elmozdulás járhat-e érezhető következményekkel ugyanennek az óceáni lemeznek akár több ezek kilométerre, a Csendes-óceán túlsó partján lévőrészére? Az elmúlt másfél évben több erős földrengés is érte a Pacifikus partvidéket, az úgynevezett Pacifikus Tűzgyűrű térségét. Utóbbi a Csendes-óceán peremén körbefutó zóna, amelynek mentén sok helyen szubukció zajlik,és az óceáni lemez alábukása vulkáni aktivitást is generál, főleg Dél-Amerika, illetve Ázsia partvidékén.2010 februárjában 8,8-as erejű rengés rázta meg Chilét, ezt követően szeptember végén 7,4-es földrengés volt Új-Zélandon, idén februárban pedig majdnem ugyanott egy 6,3-as rengést mértek. A március 11-i japán földrengés pedig 9 magnitúdós besorolásával egyike az elmúlt 110 év öt legnagyobb rengésének. Kérdés, vajon ezek

összefüggenek-e egymással, azaz tud-e az egyik földmozgástól a kőzetlemezben megváltozó feszültség rövid időn belül másik rengést kiváltani, akár az óceán túloldalán? Chris Goldfinger (Oregon State University, Corvallis) tengergeológus kutatásai alapján ennek kicsi az esélye. Bár a kőzetlemezek képesek bizonyos mértékig távolra is továbbítani a feszültségeket, a Japánnál történt rengés például elhanyagolható mértékben befolyásolhatja csak a Dél-Amerika partvidékén egy esetlegeses földmozgás kipattanását. Az előrejelzéseknek statisztikai becslésekre kell hagyatkozniuk, amihez pontos mérések maximum száz évre visszamenőleg állnak rendelkezésre. A korábbi rengésekre az egykori cunamik nyomán lerakódott üledékekből lehet becslést tenni - de itt is nagy a bizonytalanság. Amikor 9-esnél is nagyobb a rengés Az egyik leginkább veszélyesnek tekintett vidék Brit-Kolumbia térsége, ahol a kisebb méretű Juan de Fuca lemez évente 30-40 millimétert elmozdulva az Észak-Amerikai lemez alábukik - azonban itt már jó ideje nem következett be igazán nagy földmozgás. Az utolsó legnagyobb rengés a régióban 1700. január 26-án volt, amely legalább 9-es erejű, esetleg még nagyobb lehetett. A fenti kutatónak és kollégáinak vizsgálatai alapján a térségben az elmúlt 10 ezer évben még 18 ekkora rengés történhetett, és legalább még egyszer ennyi kisebb, de a Richter-skálán mérve még így is 8-as és 9-es közötti erejű - ezek szintén súlyos pusztítást okozhattak. Egyesek a statisztikai becslések alapján elképzelhető, hogy valamikor a közeljövőben egy hasonlóan nagy rengés történik a térségben - azonban ennek időpontja nem jelezhető előre a mai módszerekkel. Goldfinger és kollégái szerint a Csendes-óceán keleti partján, a kanadai Vancouver-sziget, illetve az USA-ban a Washington és Oregon államok közötti határig 10-15 százalék az esély egy 8-as erősségű rengésre a következő 50 évben. Még veszélyesebbnek tartják az ettől délre, Kaliforniáig elterülő vidéket, ahol ugyanezt a valószínűséget mintegy 37 százalékra becsülik. Sajnos a földrengések előrejelzésén évek óta hiába fáradnak a szakemberek, eddig nem találtak olyan jelenséget, amelynek a segítségével biztosan azonosítható a közelgő veszély. Ma a katasztrófák következményeinek csökkentésében legfontosabb szerepet azok a riasztórendszerek játsszák, amelyek a már kipattant rengésekről küldenek gyorsan üzenetet. Ez jelenleg csak a cunamik előrejelzésében segít érezhető mértékben. Egy jelenleg még fejlesztés alatt lévő új rendszer a magát a rengést is "megelőzheti". Ez a keződő földrengésről azonnal elektromágneses jelet küld a szomszédos, veszélyeztetett vidékekre. A rengéshullámok terjedési sebessége 4000-7000 méter/másodperc közötti, míg a fénysebességgel küldött rádiójel (300 000 kilométer/másodperc sebességgel) még a rengés hullámának érkezése előtt adhat ki figyelmeztetést - azonban az időelőny csak másodpercekben mérhető.

Hatalmas lesz a Hold szombaton

A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek látjuk szombaton, március 19-én, amikor közelebb merészkedik a Földhöz, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben. A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor mindössze 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. A korábbi szuperholdak némelyike természeti katasztrófákkal esett időben egybe. Így történt ez 1974 karácsonykor, amikor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. A természeti katasztrófában 71 ember vesztette életét, és megsemmisült az épületek 70 százaléka. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte. A tudósok meggyőződése szerint azonban nincs összefüggés a természeti csapások és a szuperhold jelensége között. Mint Peter Wheeler, a Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ kutatója hangsúlyozta, a szuperhold nem vált ki sem földrengést, sem vulkánkitörés. "Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk a jelenség idején, de semmi olyasmit, ami aggodalomra adhatna okot" - emelte ki Wheeler. David Reneke ausztrál asztronómus hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel. A Hold szombaton 17:59-kor kel, 05:10-kor nyugszik.

Március 15. időjárása

Lássuk, milyen idő volt a márciusi ifjak idejében!

Petőfi Sándor 1848. március 15-én délután "Le az esernyőkkel, mi lesz ha golyózáporok közt kell majd helytállni" felkiáltással rótta meg a tömeget, hiszen ezen a napon többnyire borongós-erősen felhős égboltra tekinthettek fel az emberek, esett az eső, mérsékelt déli-délkeleti szél mellett a hőmérséklet Budapesten 3 és 5°C között alakult.

Nem gyakoribbak a földrengések

Német geológusok szerint valahol mindig reng a föld, csak a lakott területen kívüli földmozgásokról nem írnak az újságok. Évente átlagosan egyszer van 8-as erejű földmozgás valahol a bolygón, és 16-szor 7-es vagy annál erősebb földrengés. Nem lettek gyakoribbak a súlyos földrengések a világon, az utóbbi időszakban többek közt Új-Zélandon, Chilében és a napokban Japánban tapasztalt katasztrófák sorozata puszta véletlen a német geológiai kutatóintézet (GFZ) szerint. "A Föld geodinamikailag nem aktívabb, mint korábban" - jelentette ki Birger Lühr geofizikus, hozzátéve hogy a földmozgásokat hozzávetőleg száz éve mérik, a rengések gyakorisága azóta statisztikailag változatlan. A kutató szerint manapság sokkal inkább bekerül a köztudatba egy-egy földrengés híre, ez a növekvő világnépességgel és a megapoliszok kiterjedésével áll összefüggésben. A néptelen területeken ugyanúgy mozog a föld - hívta fel a figyelmet a geofizikus -, "de ezt alig veszik észre, és nincs is hírértéke" - magyarázta. A statisztikák szerint a világon évente egyszer fordul elő 8-as vagy annál erősebb földmozgás - mutatott rá Lühr. Évente 16 alkalommal lehet 7-es vagy pusztítóbb, 120-szor 6-os vagy annál erősebb rengésre számítani. Ötös erősség környékén mért földrengésből több mint ezer jut egy évre - jegyezte meg. "Mindez azt mutatja, hogy valahol mindig reng a föld" - mondta. A potsdami geológiai kutatóintézet tudósai további földmozgásokra számítanak Japán térségében.

Elmozdult a Föld forgástengelye

A földrengések az egész bolygóra hatással vannak, de a változásokat csak a legpontosabb műszerekkel lehet kimutatni. Olasz geofizikusok első becslése szerint a Japánra lecsapó 8,8-as erejű földrengés 25 centiméterrel mozdította el a Föld forgástengelyét. A forgástengely körül oszlik el a Föld tömege, és ez nem azonos a mágneses tengellyel. A vonalzón nagynak tűnhet 25 centi, de a Föld méretéhez képest ez szinte semmi. Ez nagyon kis változás, több évszázad alatt veszítünk el egyetlen másodpercet - mondta Andrew Miall, a torontói egyetem geológus professzora. A hatalmas földrengés a másodperc egymilliomod részével rövidítette meg a napok hosszát. A földrengések a Föld dőlésszögét, és ezzel az évszakok változását is befolyásolhatják. A hatásuk azonban olyan elenyésző, hogy csak a legpontosabb műholdas mérésekkel mutatható ki. Chile, Szumátra Éppen egy évvel ezelőtt is rengett a föld Chilében, és a NASA számításai szerint akkor körülbelül 8 centiméterrel mozdult el a forgástengely, és a napok 1,26 milliomod másodperccel lettek rövidebbek. Bár a 2004-es szumátrai földrengés sokkal pusztítóbb volt a chileinél, az csupán 7 centiméttel tolta el a tengelyt. A tengely változásának mértékét nagybanmeghatározza a kéreglemezek mozgása. A chilei törésvonalnál az óceáni kéreglemez meredek szögben bukik a szárazföldi kéreg alá, ezért tudta nagyobb mértékben elmozdítani a forgástengelyt. A jelenség magyarázatát nem a tudományos laborokban, hanem a téli olimpián találhatjuk meg. A pörgő korcsolyázók behúzzák a kezeiket, felgyorsul a forgásuk. Ugyanez történik, amikor a földkéreg a Föld középpontja felé nyomul, a bolygó forgása felgyorsul.

Feltárják a világ legnagyobb, jég alatti tavát

A szentpétervári Arctic and Antarctic Research Institute kutatóintézet orosz tudósai bejelentették, hogy már öt méterre megközelítették a Vosztok-tavat, hetekig tartó fúrás után. Bár a mínusz 40 fokos antarktiszi tél miatt el kellett hagyniuk a Vosztok kutatóbázist, amint a sarkvidéki nyár beköszönt, befejezik a fúrást, és nekiállnak feltárni a világ legnagyobb, jég alá zárt tavát.
A Vosztok-tó létezését már a hetvenes években, brit kutatók radarkísérletei alapján feltételezték, de csak 1993-ban igazolták műholdas mérésekkel, hogy valóban egy hatalmas, édesvizű tó van a kelet-antarktiszi jégpáncél alatt, közel 4000 méteres mélységben. A tó 250 km hosszú, és 50 km széles, a világ 16. legnagyobb tava, területe a Balaton 26-szorosa, a legmélyebb részein 1000 méter mély.
15 millió éve került a jég csapdájába, azóta a külvilágtól hermetikusan el van zárva. A geológusok elmélete szerint a Föld geotermikus energiája akadályozza meg, hogy a tó vize belefagyjon a sarki jégtakaróba. A mélyben óriási a nyomás (a felszíni 350-szerese), és a tó vize erősen túltelített oxigénnel és nitrogénnel: a két gáz koncentrációja ötvenszerese a tipikus felszíni édesvizekében mérhetőnek.
A tudósok izgatottan várják, milyen létformák alakultak ki a tó extrém körülményei között, a napfény teljes hiányában a több millió éves izoláltság alatt. A Vosztok-tó környezete hasonlít leginkább a Marson vagy a Jupiter Európa nevű holdján tapasztathatókéhoz, így a kutatók szerint a vízben talált létformák jó kiindulópontként szolgálhatnak a földön kívüli életet kereső asztrobiológusoknak.
Az Antarktisz jege alatt közel 150, a külvilágtól elzárt tavat fedeztek fel eddig a tudósok, a Vosztok-tó az eddig ismertek közül a legnagyobb és a legmélyebben fekvő.

Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába

Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínűleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhető víz elszennyeződése.

A vastag jégpáncél alatti tavak leghíresebb és egyben legnagyobb képviselője a jég alatt 3710 méter mélyen kezdődő, átlagosan 400-500 méter mély Vosztok-tó, amelynek kora néhány millió év lehet. A tó vizét eddig még nem vizsgálták meg, csak a felette lévő jégből, a tó teteje feletti 100 méteres mélységből nyertek mintákat.

A Vosztok-tó egyedülálló abból a szempontból, hogy egyáltalán nem áll kapcsolatban a rajta kívül ismert 150 jég alatti tó egyikével sem. A másik különlegessége, hogy a tó vizében rendkívül magas az oxigénszint: az oxigén 50-szer nagyobb koncentrációban van itt jelen, mint ami egy átlagos édesvízi tóban mérhető. Emiatt - ha sikerül mintát venni a tó vizéből - érdekes élőlények kerülhetnek elő: ezeknek az életformáknak a magas oxigénszint ellen védő enzimekkel kell rendelkezniük. A tavi ökoszisztéma emellett megmutathatja, milyen állapotok uralkodtak a Földön 14 millió éve: a tó a feltételezések szerint ennyi ideje fejlődött a külvilágtól teljesen elzártan.

A fúrófejjel végzett mintavételi eljárást még 1990-ben kezdték meg a szentpétervári Arktiszi és Antarktiszi Kutatóintézet munkatársai. Mivel azonban nem akarták, hogy a tóba törmelék jusson - és ez elszennyezze a tó vizét - többször is felfüggesztették a munkálatokat (1998 után például 8 évre). Most azonban sikerült teljesíteni a kontinens élővilágát védő Antarktisz-egyezmény feltételeit: a szakemberek olyan módszerrel próbálnak majd mintát venni, amellyel elkerülhető a szennyeződés. Miután lefúrtak a tó felszíne felett 19-30 méterrel fekvő rétegbe, a mechanikus fúrófejet egy kamerával is ellátott hőfúróra cserélik majd. Azt követően, hogy elérték a tavat, a víz nyomása felfelé nyomja majd a fúróeszközt, így a tó vize is a furatba jut, amely ezután megfagy.

Az antarktiszi nyáron - amely novembertől februárig tart - már a furatban magfagyott tóvízből vennének mintát, sértetlenül hagyva a tavi ökoszisztémát - olvasható a Wired cikkében. A mechanikus fúrófej jelenleg 100 méterrel a tó felszíne fölött van, így egyelőre a hőfúróra történő csere sem történt meg (a hőfúrófejben a mechanikai fúrás során használt kerozin-freon elegy helyett szilikon-olaj keveréket használnak majd). Mivel már nem maradt túl sok idő az idei antarktiszi nyár végéig, lehet, hogy a mintavételre már csak egy év múlva, a következő nyáron kerülhet sor.

A jég alatti tóban kifejlődött ökoszisztéma azért is érdekes lenne, mert a Jupiter Europa nevű holdjának jégpáncélja alatti óceánban is ehhez hasonló lehet a környezet. Az Europa óceánja megfelelő körülményeket biztosíthatott az élet kialakulásához és fennmaradásához, így a Vosztok-tóban talált élőlényekkel a Földön kívüli élet lehetőségét is alá lehetne támasztani.

Teljes holdfogyatkozás keddre virradóra

Teljes holdfogyatkozás lesz a téli napfordulókor, keddre virradó éjszaka: az égi jelenség a maga nemében a leglátványosabb lesz egészen 2014-ig - olvasható a Space.com csillagászati hírportálon.

A holdfogyatkozás során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és bolygónk árnyéka vagy félárnyéka égi kísérőnkre vetül.

A decemberi az idei év egyetlen teljes holdfogyatkozása. A jelenséget teljes egészében Észak- és Közép-Amerika lakosai követhetik nyomon, de részlegesen megfigyelhető a holdfogyatkozás Európában, Afrika északnyugati részén, Északkelet-Ázsiában valamint Ausztrália és Új-Zéland némely területén. Mintegy 1,5 milliárd ember kísérheti figyelemmel a hírportál szerint. Közép-Európában kedden napkeltétől, 6:29-től 9:53-ig látható majd.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapjáról megtudható, Magyarországról a teljes holdfogyatkozás csak részben lesz látható. "Budapestről nézve pont akkor nyugszik le égi kísérőnk, amikor elkezd belemerülni a teljes árnyékba, így a lényeges és látványos eseményekről lemaradunk. A Dunántúlon lakók tiszta égbolt esetén a nyugvó holdkorongon megfigyelhetik a teljes árnyék megjelenését. A jelenség napkeltekor kezdődik és délben ér véget" – emeli ki az MCSE honlapja.

Az ismertetés szerint a félárnyék 6:29:21-kor érinti meg a holdfelszínt, a teljes árnyékra 7:32:38-ig kell várni; 8:40:48-kor nyeli el az umbra (teljes árnyék, ahol egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét) égi kísérőnket, és onnan csak 9:53:09-kor bukkan ki. Bő egy óra kell a teljes árnyék levonulására, ez 11:01:19-kor következik be. A félárnyék 12:04:28-kor hagyja el a Hold felszínét.

A holdfogyatkozás idején a Hold a Bika-Orion-Ikrek hármasának határán tartózkodik.

Megkóstolták a világ legrégebbi iható pezsgőjét

Becslések szerint 200 éves pezsgőt ízlelhettek meg francia borszakértők egy reims-i kóstoláson.

Az összesen 168 üveget Finnország és Svédország partjai között, az Aland-szigetcsoporton lévő Föglö község közelében talált hajóroncs maradványai között fedezték fel. A búvárok 45 méteres mélységből hozták fel nyáron az értékes italokat. Egyelőre nem sikerült kideríteni sem az elsüllyedt kétárbocos hajó nevét, sem az elsüllyedés dátumát. Laboratóriumi vizsgálatok alapján azonban megállapítható, hogy az üvegek feltehetőleg 1805 és 1829 között készültek, a Veuve Clicquot és a Juglar márkák termékei.

"Még sohasem tapasztaltam ilyen mértékű ízbombát: virágok, citrusfélék és egy csipetnyi mandarin, ráadásul őrülten hosszú utóíz jellemzi" - dicsérte a megkóstolt nedűt Francois Hautekur borszakértő, a Veuve Cliquot pezsgőpincészet munkatársa a Le Parisien című lapnak. A kétszáz éven át érlelődött és fogyasztható maradt pezsgők titka valószínűleg az, hogy a mélyben biztosított volt számukra az állandó hőmérséklet és a változatlan fénymennyiség.

A vizsgálatok szerint a 168 üvegből 47-et a Veuve Cliquot palackozott, a többi pedig a ma már nem létező Juglar terméke. Nagy valószínűséggel a világ legrégebbi, még iható pezsgőiről van szó. Az üvegeket jövőre elárverezik, a Le Parisien becslései szerint üvegenként akár százezer eurót (27,5 millió forintot) is fizethetnek a nem mindennapi pezsgőkért. A bevétel a finn hatóságok kasszáját fogja gazdagítani, mivel ők a jog szerinti tulajdonosok.

Magyarország legnagyobb barlangi tavait fedezték fel Tapolcán

2010. november 26-án két újabb barlangi tavat fedeztek fel Tapolcán. Átmérőjük 23, illetve 30 méter, így jelenleg ezek Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező barlangi tavai.

Az újonnan felfedezett barlangtermekben a tavak mellett gyönyörű ásványkiválások is vannak. A felfedezésünk a 2002 óta kutatott Berger Károly-barlangban történt.

Még a tavasz folyamán sikerült itt egy alsó járatszintet felfedezni, melynek hossza becslésünk szerint eléri az 1500 métert, de még korántsem értünk a végére. November végén egy bejárás során két egymás melletti termet találtunk, melyek alján több méter mély tavak vannak. Ezek átmérője 23, illetve 30 méter" - mondta Szilaj Rezső, a tavakat felfedező csoport vezetője.

A felfedezésről a helyi Napló számol be részletesen, térkép és képek kíséretében. Eszerint az 1986 óta tevékenykedő Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport 2002-ben kezdte el a 13,7 millió éves, egykori sekély tengerben lerakódott szarmata mészkőben kialakult barlang feltárását. Az üregrendszert Berger Károlyról, a 20. század első felében a tapolcai barlangok felméréséért, hasznosításért oly sokat tett idegenvezető-banktisztviselőről nevezték el. Az üregekbe csupán egy 12 méter mély kúton keresztül lehet bejutni, odalenn a testesebbek számára átjárhatatlan föld alatt hasadékok, kisebb termek, még mélyebbre ereszkedő kürtők, repedések során át egy többszintű járatrendszert fedezett fel a Szilaj Rezső vezette csoport.

"A barlang képződményei is rendkívül értékesek, a cseppkőszerű borsókőoszlopokaz úgynevezett logomitok például csak a nagyharsányi és a beremendi barlangokból voltak ismertek eddig tudomásom szerint" - mondta Szilaj.